Piazza Napoleone (o Piazza Grande)

A Piazza Napoleone, közkeletű nevén a „nagy” tér Lucca történelmi belvárosának egyik legfontosabb tere. A tér 1806-ban született, amikor a Luccai Hercegség Napóleon uralma alatt állt, a városban pedig Napóleon húga, Elisa Bonaparte Baciocchi gyakorolta a hatalmat.

A tér ugyanis a francia császár nevét kapta, megtervezésében a hercegség építésze, Giovanni Lazzerini és a francia Pierre-Théodore Bienimé működött közre. Hogy a Palazzo Ducale még jobban érvényesüljön, a helyszínen álló számos építményt lebontottak: házakat, postahivatalt, sóraktárakat, sőt még a San Pietro Maggiore-templomot is. Az eredeti terv szerint a tágas tér közepére Napóleon szobra került volna, a császár iránti hála jeléül.


A napóleoni birodalom bukása és az 1815-ös bécsi kongresszus a Luccai Hercegséget fejedelemségből hercegséggé alakította, a hatalmat pedig Bourbon Mária Lujza kapta. A Palazzo Ducale termeinek felújítását és a tér munkálatait Lorenzo Nottolinire bízták, aki Napóleon szobra helyett Mária Lujza tiszteletére emelt emlékművet állított, amelyet Lorenzo Bartolini faragott 1843-ban.