Piazza delle Vettovaglie

A tér mai építészeti arculatát 1543 és 1565 között kapta, amikor a városközpont ezen részét átalakították; Pisa ekkor a Mediciek államához tartozott.
A középkorban a környék élénk városnegyed volt: a nemesi családok, például a Viscontiak és az Erizik lakóházai és kápolnái váltakoztak a kézműves műhelyekkel és a fogadókkal. Volt itt egy kis tér is, a "Piassa de’ Porci", amelynek középpontjában az a kút állt, amelyet a közelmúlt régészeti ásatásai hoztak napvilágra (ma az árkádsor északnyugati sarkában látható).
Az Opera del Duomo már 1493-ban engedélyt kapott arra, hogy a területen új "Piazza del Grano", azaz Gabonatér épüljön, mivel a gabonaárusításra korábban kijelölt helyet a Studio Pisano (a későbbi egyetem) székházának építésére szánták. A helyi felkelés és a Második Pisai Köztársaság megalakulása azonban késleltette a munkát.
A 16. században az új tér kialakításához lebontottak néhány korábbi épületet, más épületeket pedig az északi és nyugati oldalon beépítettek a reneszánsz stílusú építményekbe. A tér így szabálytalan négyszög alakot öltött, körülötte homokkő oszlopokra támaszkodó, íves árkádsorral. Ez a Medici-környezetből átvett minta már megjelent a Sapienza udvarán és a San Francesco-kolostor kerengőjében is. A tér körüli épületek egy részében és a boltívek alatt számos téglából épített gabonasiló is készült, ugyancsak a firenzei térségből származó technikával. A 18. században a terület különféle élelmiszerek kiskereskedelmi helyévé vált, és felvette a Piazza delle Vettovaglie nevet. Higiéniai okokból kutat kapott, amelyet a nagyhercegi vízvezetékhez kötöttek, valamint a hulladék elvezetésére szolgáló sűrű földalatti létesítményhálózatot is kiépítettek.