Nagyboldogasszony-székesegyház: jegyek, nyitvatartás és tippek

A Nagyboldogasszony-székesegyház Altamura dómja, amelyet II. Frigyes császár, sváb uralkodó építtetett a 13. században: fehér, két magas harangtornya a városon kívülről is látszik, és uralja a történelmi városmag szívében fekvő teret.

A látnivaló fénypontja a 14. századi főkapu, amely két kőoroszlánon álló oszlopok tartotta előcsarnok alatt nyílik. Az archivoltokon Jézus életének 22 jelenete fut végig a Angyali üdvözlettől a Pünkösdig; az architráv az Utolsó vacsorát, a timpanon a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja.

A főkapu felett nyílik a 14. századi rózsaablak tizenöt küllővel, közepén az Isten Bárányával. Tőle balra egy keleti díszítésű kétosztatú ablak látható: az eredeti homlokzatot ékesítette, mielőtt a rózsaablak divatba jött volna.

Bent két oszlop- és pillérsor választja el egymástól a három hajót, felettük karzatokkal. A bizánci ízlésű oszlopfők a Frigyes-féle templom kevés megmaradt része közé tartoznak; a többi stukkók, aranyozások és márványok pompás összjátéka, aranyozott díszítésű fafödémmel.

A szentélyben kiemelkedik az 1543-ból származó, faragott és berakásos diófa kórus, mellette egy 16. századi fa szószék és egy kőből faragott ambó, amelyen Jézus élete látható. A főoltáron Leonardo Castellano Mennybevétel-oltárképe áll (1546).

Az oldalkápolnák közül a bal oldali első egy 1587-es színes kő betlehemet őriz; a negyedik a barokk Szent József-kápolna, ahol a szent szobra baldachin és kis ovális kupola alatt kézen fogva vezeti a gyermek Jézust.

II. Frigyes palotatemplomként alapította, amely csak az uralkodónak volt alárendelve: 1929-ig a pápa nem nevezhette ki a vezetőjét. Egy legenda szerint a császár egy oszlopba rejtett egy kincset, amely elég nagy lett volna ahhoz, hogy összeomlás esetén újjáépítsék belőle a templomot.

Az összeomlás valóban bekövetkezett 1316. január 29-én, amint azt az anjou kapuként ismert oldalajtó feletti felirat is idézi; a templomot bitontói mesterek építették újjá. 1726-ban két villám csapott a tornyokba, amelyeket a helyreállítás után megemeltek, és a mai kis kupolákkal koronáztak meg.

Az 1799-es forradalom idején a székesegyház vérontás színhelye volt: a lázadásban részt vevő egyik papot az előcsarnokban kínvallatás közben ölték meg, egy kanonokot pedig a Szent József-kápolnában imádkozás közben gyilkoltak meg.

Ne hagyd ki
• A 14. századi főkaput.
• A rózsaablakot.
• A diófa kórust.
• A színes kő betlehemet.
• A Szent József-kápolnát.

Tudtad?
• A homlokzaton volt egy faragott fej, amelyet évszázadokon át a kétarcú Janus istennek hittek: a restaurálás kiderítette, hogy egy szaracén feje, amelyet azért helyeztek oda, hogy elűzze a veszedelmet.
• A székesegyház melletti óratornyot 1858-ban építették, mindössze három évvel Olaszország egyesítése előtt.