Keresztelőkápolna: jegyek, nyitvatartás és tippek

Bergamo keresztelőkápolnája egy kicsi, nyolcszög alaprajzú épület fehér és vörös márványból, rácsos kerítéssel körülvéve. A Felsőváros (Città Alta) Székesegyház terén áll, közvetlenül a katedrálissal szemben. Úgy tűnik, mintha mindig is itt állt volna, pedig sokat utazott: a téren csak 1900 óta található.

Kívül, a nyolcszög sarkain nyolc, vörös márványból készült Erény-szobor áll. Megnyúlt női alakok ezek, a campionei mesterek faragták őket a 14. században: a három teológiai és a négy sarkalatos erény, valamint egy nyolcadik, a Türelem. Följebb, a lanternán egy angyal áll.

Bent a kétszínű padló a keresztelőmedence felé tart, a Jordán hullámait idézve. Az oltár fölött a 14. századi Keresztelő Szent János áll, aki egyik kezével vizet önt, a másikkal a bárányt mutatja. A falak mentén Giovanni da Campione Jézus életét ábrázoló domborművei futnak, figurákkal zsúfolt jelenetek, egyetlen üres sarok nélkül.

Giovanni da Campione 1340 és 1342 között építette, de nem a térre, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilika belsejébe, valószínűleg a bal oldalhajó mentén. Akkoriban a bazilika volt a város keresztelő temploma.

Aztán megkezdődött a vándorlása. A 17. századtól a keresztelőkápolnát szétszedték, darabjait pedig szanaszét helyezték el: a medence több mint fél évszázadig a belső homlokzati falnál állt, majd egy oldalkápolnában, egyre hiányosabban. A 19. században a székesegyház kanonoki házának udvarán állították össze újra.

Csak 1897-ben döntöttek úgy, hogy végleges otthont adnak neki. Virginio Muzio építész újragondolta neogótikus formákban, párkányokkal és oszlopocskákkal egészítette ki, majd 1900-ban a mai helyére állította. Nem minden eredeti: a medence és néhány szobor 19. századi, a 14. századi kapu pedig egy másik épületből származik.

Akik még a bazilikában látták, megkapónak találták. 1536-ban egy pap, prè Zuanne di San Foca „szépséges” keresztelőkápolnáról írt, amely szerinte Olaszország legszebbike volt, körös-körül fehér és vörös oszlopokkal és egy vasajtóval: be lehetett pillantani, de belépni nem.