San Martino utca

Ha a San Martino utcán nyugat felé haladsz, hamarosan feltűnik a hatalmas Bertolli Carranza-palota. Az épületegyüttes magját néhány olyan épület alkotja, amelyet 1195 után emeltek a Del Testa család tagjai, gazdag pisai kereskedők. A középkori toronyházakból hamarosan palota lett, majd az 1764-ben Alessandro Del Testa megbízásából végzett munkáknak köszönhetően tágas nemesi rezidencia. 1885-ben a palotát Livio Carranza vásárolta meg, aki megújította a belső díszítést. Az utca túloldalán áll a Manetti-palota. Az épület oldalán néhány kőszerkezet a középkori eredetről tanúskodik; hátul téglatorony áll, márvány kétosztatú ablakkal. A palota az évszázadok során többször átalakult, a XVII. században került a Manetti család tulajdonába. A XIX. században egy sikátor lezárásával összekapcsolták a keletről szomszédos épülettel. Kicsit odébb található a Triglia-palota. A Mediciek korában „dell’Abbondanza” (a Bőség) palotának hívták, mert a földszinti helyiségekben a gabona tárolására szolgáló raktárak működtek, nagy téglasilókkal és szárításra használt „kályhákkal”. Az utóbbi évszázadokban felújították és jelentősen átalakították; homlokzatán címer látható sisakdísszel. A Salviati-palota magasságában a Franceschi-palotát is megcsodálhatod. Ma a Banca d'Italia székhelye; a Franceschi grófok egykori otthona egészen a Lungarno Galileiig húzódik. Klasszicista homlokzata a XVIII. század második felében készült Ignazio Pellegrini építész tervei szerint. Belsejében Tempesti, Tarocchi és Bezzuoli XVIII. századi freskói maradtak fenn. Az utca vége felé jön végül a Palazzo Cevoli. Nemesi lakóházzá a XVII. században alakították át, több középkori toronyház és sikátor egyesítésével. A San Martino utcai homlokzat a legutóbbi restaurálás után vakolat nélkül maradt, így láthatók a középkori szerkezetek pillérei, amelyekre a csökkentett ívű (szegmensíves) ívek terhelődtek, valamint a téglafalazat. Később építették be a XVIII. századi ablakokat, amelyeket pietra serena keretek díszítenek.
Az épület híressé azzal vált, hogy 1709-ben itt szállt meg IV. Frigyes dán király. Erre az alkalomra a főemelet néhány termét Ferretti és Gherardini freskói díszítették.