Santa Maria in Portico-templom: látnivalók és tippek

A Santa Maria in Portico-templom egy barokk templom Nápoly Chiaia negyedében, azon a kis téren, amely az azonos nevű utca távlatát zárja le. Kupoláját sárga és türkizkék cserepek borítják, harangtornyát medve alakú szélkakas díszíti, itt található a nápolyi hagyomány egyik legrégebbi betlehemi jelenete is.

1632-ben Felice Maria Orsini, Gravina hercegnője építtette a római Santa Maria in Campitelli mintájára, Nicola Longo tervei alapján. A hercegnő a hajó közepén nyugszik, egy 1647-es sírlap alatt.

A legjellegzetesebb eleme a kupola, amelynek héját sárga és türkizkék, pikkelyszerű cserepek fedik, egy magas, nyolcablakos nyolcszögű dob tetején. Mellette emelkedik az 1645-ös harangtorony, tetején vas szélkakassal, amely medvét formáz: ez a Gravina hercegek jelképe.

A homlokzat Arcangelo Guglielmelli műve 1682-ből, gyakran tévesen Cosimo Fanzagónak tulajdonítják. Két szintes, pipernó rusztikált pilasztereket visel, és szokatlanul sok látszó téglát használ a nápolyi barokkban, amely különben szerette a stukkót.

Bent egyetlen hajó van, mindkét oldalán három-három kápolnával. A boltozaton 1634-es stukkók láthatók puttókkal és erényalakokkal, a Fanzago ízlésével rokon, XVII. századi terrakotta padlót pedig márvány mezők tagolják.

A főoltáron Domenico Antonio Vaccaro 1732-es oltárkerete, három, kárpitot tartó márványangyallal, foglalja körbe a Szűzanya képmását. Ez a Santa Maria in Campitelli XIII. századi zománc eredetijének másolata, amely 1638-ban érkezett ide.

A festmények közt van Giovanni Battista Benaschi Háromkirályok imádása és Pásztorok imádása című műve, Fabrizio Santafede Angyali üdvözlete, a sekrestyében pedig ugyancsak Benaschi Dicsőség Mária nevében című alkotása. A Szent Anna-kápolnában Giacomo Colombo stukkói és Vaccaro angyalai láthatók.

A XVII. századi betlehem életnagyságú szobraival Pietro Ceraso, a „figurari” mestere indította el 1647-ben, kivájt fa próbababákkal és az arcokhoz használt különleges masszával. 1690-ben Giacomo Colombo nápolyi életből vett alakokkal bővítette: két öreggel, a „foritanával” és egy fiatal úrral.

Giuseppe Picano ezután erőteljes hatású figurákat alkotott, az imádkozó szegényt és a hírvivő pásztort. Amikor 1862-ben bezárták a templomot, a betlehemet félretették, és tönkrement; Vincenzo Reccio 1872-ben restaurálta, a második világháborúban újra megsérült, majd 1961-ben ismét helyreállították. Ma a templom egyik oldalsó helyiségében kapott helyet.

Ne hagyd ki
• A XVII. századi betlehemet.
• A sárga és türkizkék cserepes kupolát.
• Guglielmelli homlokzatát.
• Vaccaro oltárkeretét a főoltáron.

Tudtad?
• 1683-ban a kolostoregyüttes egy időre Del Carpio márki alkirálynak adott otthont.
• A betlehem tizenöt eredeti alakjából csak kevés maradt meg.