Via San Lorenzo

Ez az elegáns sétálóutca enyhe lejtéssel emelkedik a Porto Antico felől a székesegyház felé, és két részre szeli a középkori óvárost. Két évszázaddal ezelőtt még nem létezett. A San Lorenzo-székesegyház ezeréves, de eredetileg körülötte nemesi paloták és egyszerű házak álltak olyan sűrűn, hogy minden helyet kitöltöttek. Csak a tizennyolcadik és a tizenkilencedik század között bontották le a székesegyházhoz legközelebb álló épületeket, ekkor tágították ki a teret, és ekkor jelölték ki a Via San Lorenzót is, amely már kocsik számára is elég széles volt, és a kikötőt kötötte össze a De Ferrari tér körül kialakuló modern várossal. Az új utcát elegáns neoklasszicista homlokzatok díszítik, ezek közül talán a legimpozánsabb a Palazzo Gavotti széles loggiájával. Ma ez az utca a sétálgatás, a kirakatnézegetés és az utcai művészek előadásainak helye, de érdemes megpihenni is egy bor- és ételkülönlegességekre szakosodott bárban vagy üzletben. Az utcával párhuzamosan húzódik a félig rejtett Vico del Filo, amely a tizenkilencedik századi nagy bontások előtt évszázadokon át a székesegyház hivatalos, szűk megközelítési útja volt. 1529-ben V. Károly, Spanyolország királya és a Szent Római Birodalom majdani császára, ezen az úton kényszerült végighaladni egy (gazdagon feldíszített) öszvér hátán, amikor Genovába látogatott „saját” tengernagya, Andrea Doria vendégeként.