Boccadasse: látnivalók és tippek

Boccadasse Genova egykori halászfaluja: egy kis öböl köré simuló pasztellszínű házak, partra húzott csónakok és egy apró tengerparti templom áll itt a Corso Italia tengerparti sétánya végén, a központtól nagyjából 5 kilométerre.

A város körbenőtte, a falu mégis szinte olyan maradt, amilyennek egy-két évszázaddal ezelőtt lehetett látni. És nem holmi turistáknak épített díszlet: néhány halász még ma is dolgozik, a fagylaltozók, éttermek és kis művészeti galériák mellett.

A szíve a Piazza Nettuno, a tengerpartra nyíló kis tér. A falu tetején áll a Páduai Szent Antal-templom (Sant'Antonio di Padova), amelyet a halászok építettek a 18. század elején: falain fogadalmi ajándékként hagyott hajómodellek lógnak, a tengerészek tragédiáinak emlékei.

A templom mögött nyílik az Edoardo Firpo-kilátó, a terasz, ahonnan felülről belátni az egész falut; egy emléktáblán a költő Boccadasséról írt sorai olvashatók. Innen lépcsőn vagy a Via Aurorán lehet lemenni, ami tipikus ligur crêuza.

Egy másik crêuza a Capo di Santa Chiara felé vezet fel, amelyet a Türcke-kastély uralt. Ezt a középkori stílusú várkastélyt Gino Coppedè tervezte 1903-ban. A kilátóról a tekintet a keleti partvidék mentén egészen a Portofino-fokig elvándorol.

A név talán a „bocca d'asino”, azaz „szamárszáj” kifejezésből ered, az öböl formája miatt, de ez csak a leggyakrabban idézett feltevés. Egy legenda szerint a falut 1000 körül alapították spanyol halászok, akik itt kerestek menedéket egy vihar elől: kapitányuktól eredne a környéken még ma is gyakori Dodero családnév.

Biztosabb a lakók kitartása: amikor 1915-ben megnyitották a Corso Italiát, a terv szerint egészen a házakig hosszabbították volna meg, ám ellenállásuk megállította.

Ezért fordul be a forgalom a Sant'Antonio-templomnál a szárazföld felé, és hagyja érintetlenül a falut. Gino Paoli, aki sokáig élt a Salita di Santa Chiarán, dalt írt Boccadasséról. Andrea Camilleri pedig itt lakatta Liviát, Montalbano felügyelő genovai kedvesét.