Via de' Tornabuoni

A Via de' Tornabuoni, vagy Via Tornabuoni Firenze történelmi központjának fényűző utcája, amely az Antinori térről a Santa Trinità-hídhoz vezet, át a Santa Trinita téren. A reneszánsz kora óta Firenze egyik legelegánsabb utcája, ma pedig a legjobb divatházak és ékszerüzletek butikjai jellemzik. Egykor itt húzódtak a római városfalak, a Matilda-korban pedig a mai utca mentén folyt a Mugnone medre. A mai Strozzi-palota közelében állt a Brancazio-kapu (a "San Pancrazio" eltorzult alakja), amely egy hídra nyílt, hogy összekösse a mai Via del Parionéval. A 12. századi városfalak kibővítésekor a kis folyót elterelték a Via de' Fossi felé, a régi meder feltöltésével, és kiszélesítették a folyó mentén már meglévő utat. Az új falakon belülre került utcának több neve is volt: Via Larga dei Legnaiuoli (a környék Legnaioli-céhe, vagyis az asztalosok céhe után) és Via dei Belli Sporti, amely arra a látványos jellegre utal, amely az utcát már régen megkülönböztette. A 13. századtól kezdve ugyanis lakóépületek, tornyok és loggiák épültek itt, a legsűrűbben a Via Strozzi és az Antinori tér között, ahol az utca keskenyebb volt, mint az Arno felé eső szakaszon. Az utca két végét vallási építmények jelölték: a San Michele in Betelde ősi temploma, amely talán langobard eredetű, és a 13. századi vallombrosai Santa Trinita-apátság, amely a Santa Maria dello Spasimo nevű korábbi kis templom helyén épült. A 14. században az utcában már olyan paloták álltak, amelyek méretükben jóval felülmúlták az akkor tornyos házakból és kis lakóépületekből álló építészetet: kiemelkedett a Spini-Feroni-palota, a Gianfigliazzi-torony és a Cambi-Del Nero-palota, még a későbbi átalakítások előtti, régi formájukban. A 15. században megérkezett a reneszánsz az Antinori-palota, a Tornabuoni-palota (Michelozzo műve), amely az utcának nevét adta, valamint a hatalmas Strozzi-palota megépítésével, amely megerősítette a Via Tornabuoni előkelő, reprezentatív szerepét. Az utca aranykora a nagyhercegi korban kezdődött, amikor itt haladtak el a hintók menetei, amelyek a Pitti-palotától a Via Maggióra és a Santa Trinità-hídra tartottak. 1565-ben emelték a porfíroszlopot, amely a mai napig meghatározza az utca perspektivikus látképét. Rendszeresen tartottak itt felvonulásokat, menetet és térjátékokat, például lóversenyeket, karvédős labdajátékot (a tenisz őse), olykor jelmezes focimeccseket, vagy a Gyűrűverseny nevű íjászversenyt, amelyben az íjászoknak az utca közepén függesztett gyűrűn kellett nyilat átjuttatniuk. A 17. századból származik a Giaconi-palota és a Commenda da Castiglione-palota homlokzata, míg a Viviani della Robbia-palota és a Tornabuoni-palota loggiája Ludovico Cigoli tervei alapján teljesen újonnan épült. Átépítették a Santa Trinita homlokzatát is, és megkezdődött a San Michele-templom monumentális formájú újjáépítése, amelyet a teatinusok Szent Gaetanójának szenteltek. A 18. században a második Tornabuoni-palotát archaizáló ízlésben építették újra, a klasszicizmus idején pedig a Gherardi-Uguccioni-palota és más épületek homlokzatát alakították át. Ebben a korban, a rakpartok kialakításakor feláldozták a Spini-tornyot és a festői, de rossz állapotú Pizzicotti-ívet, amelyek a folyó és a Spini-Feroni-palota között álltak. Ekkor eltávolították a Feroni-palota és a Gianfigliazzi-torony melletti padokat, a Strozzi-palota három oldalán pedig padot építettek. Akadálynak tekintették az utca beszűkülését a Tornabuoni-palotánál. Ezért 1857 után az utca szélesítése miatt a palotát "levágták", új homlokzatot építettek, a régi 17. századi loggiát pedig átvitték a szemközti sarokra. A 20. század első éveiben az utca elnyerte mai végleges arculatát, Adolfo Coppedè Dudley-palotájának kialakításával. Benito Mussolini és Adolf Hitler 1938. május 9-i hivatalos felvonulása alkalmából az utcát kettős sor lámpással látták el, amelyek egészen az 1970-es évekig megmaradtak. 2011. június 24. óta az utca gyalogos övezet. Az utca mentén és két végén számos történelmi palota áll. Az utca végén, már az Antinori téren található a teatinusok San Gaetano-temploma is, a firenzei barokk remekműve. Az utca ma is kifinomult hangulatot áraszt, de a butikok elszaporodása (elsősorban a Gucci és a Ferragamo, firenzei divatházak) "fashion victimmé", vagyis a divat áldozatává tette: régi, történelmi üzletei az elmúlt években kénytelenek voltak átadni a helyüket a haute couture jövedelmezőbb üzletének. Az elmúlt 20 évben bezárt történelmi helyek közé tartozik az 1865 óta működő patinás Libreria Seeber, vagy a Caffè Casoni, ahol a híres Negroni koktélt kitalálták. Ráadásul a város egyik legdrágább övezeteként az utca esténként és hétvégén gyakorlatilag kihalt, amikor zárva tartanak a fényűző üzletek, a bankok, valamint az orvosi, építészi és ügyvédi irodák, amelyek az egyedüli tevékenységek, amelyek megengedhetik maguknak ezt a környéket. Az utóbbi években igyekeztek elkerülni az utca teljes "elsorvadását", például úgy, hogy a Caffè Giacosa helyére lépő divatüzlet (Roberto Cavalli) belsejében megtartott egy kávézót, amely a vásárlás mellett találkozóhelyként is szolgál.